szellem

Szellem vagy démon

Furcsa szagok, vérfagyasztó sikoly, elpusztult kis kedvenc, leeső tárgyak stb.

A „szellemet” semmivel sem lehet összetéveszteni, de gyakran a jelenség mögött több van halott lelkek segítségkérésénél.

Elsősorban mindenképp külön kell bontanunk ezt a két fogalmat. Mások energetikailag, szándékaikat illetően. Más lények a feladatkörükről és hierarchiai hovatartozásukat tekintve.

Téves a mai divat szerinti felfogás, hogy mindenki saját „rossz” tulajdonságaiért a saját úgynevezett belső démonjai a felelősek, és hogy ez mindenkinek van. Ez csak eltakarása, kimagyarázása, hogy ő miért nem tehet arról a cselekedetsorról, attitűdről, ami az éppen aktuális társadalmi normának nem felel meg.

NEM!

A belső attitűdök fejlődéséért, lazaságáért nem ezek a kisördögnek nevezett képzetek – belső démonok – a felelősek, hanem mi magunk. Elhiszem, hogy ezek felvett programok, neveltetési minták, társadalmi példák és normák nagyban befolyásolnak minket. Ám ha tudatosan építjük jellemünket, önmagunkat, akkor ezek nem lehetnek ránk irányító hatással. Ha mégis, akkor vagy nem csináljuk jól, vagy a velünk azonos dolgokat építjük be mindennapjainkba. Viszont ezért nem más a felelős. Nagyon fontos szabály, hogy minden pillanatunkat magunk teremtjük és magunk felelőssége minden egyes gondolat, tézis, elfogadása. Most, hogy ezt rögtönözve a teljesség igénye nélkül tisztáztuk, beszélhetünk azokról akikről a cím szól.

Szellemek – másként nevezve elhalt lelkek:

A szellemek nem mások, mint mi, csak a fizikai élet (halál)  utáni állapotban. Ez nem hit kérdése, hanem tény. Tehát a lélek a fizikai test nélkül, még emlékszik a fizikai ki voltára és minden ismerősének aktuális testére tulajdonságaira. A közelmúltban megélt életbeli személyiség jegyekkel felvértezve. Amint véget ér a fizikai világban megélt pályafutásunk, át kéne kerülnünk egy másik síkra. Ott magunkra vesszük energetikailag a fizikai síkon szerzett tapasztalatainkat, karmánkat és minden  megélt pillanatunkat. Ekkor már energialények vagyunk. Ezek után lesarkítva eldönthetjük, hogy a lélekcélunknak megfelel – e az aktuális tapasztalat általi fejlődés és létezünk tovább mint fénylény. Pl.: szellemi segítő, őrangyal, vagy valamelyik angyali csoport részeként tevékenykedünk a dimenziók és a fizikai síkokat segítve. Amennyiben az összegyűjtött tapasztalás még nem elég, akkor jön az újabb élet szakaszainak megírása és a leszületés.

Ha ez így zajlik, akkor azt nem vesszük észre itt a fizikai síkon. Nem tapasztalunk szellemjárást, energia vesztést, megszállást, éjszakai vagy akár napközbeni dorbézolást. Vannak esetek amikor ez nem megy ilyen egyszerűen, és valami oknál fogva itt marad az elhalt személy lelke.

De miért is maradnak itt, ha mindenkinek jobb lenne a saját helyén?

Általában 4 dolog miatt előfordul elő.

  • Nem tudja elengedni az illetőt valaki az élők sorából, ez általában valamelyik szerette szokott lenni.
  • Nem veszi észre a lélek, hogy meghalt és át kéne térni a saját dimenziójába-síkjába, azaz a fénybe. Ilyen esetek a balesetesek, gyilkosság áldozatai. A lényeg, hogy a halál beállta hirtelen történik és maradnak a történés időzónájában. Folyamatosan újként élik meg az aktuális napot időszakot, vagy pillanatot.
  • Olyan neveltetést kapott az aktuális társadalomtól, vallásoktól, szülőközösségétől, hogy mikor meghal, átértékeli az életét és ilyenkor jönnek a beépült programként ható reakciók, félelmek. Ennek köszönhetően úgy vélheti, hogy olyan életet élt, ami miatt biztos csak a pokolba mehet és nem mer bemenni a fénybe.
  • Akitől esetleg érdemes tartani, hogy halálával, halála utáni léttel megtapasztalja, hogy nincs halál és most jól bosszút áll mindenkin, aki egy szalmaszálat is keresztbe tett neki az élete során. Szerencsére ezt nem tudja egyedül kivitelezni annyira egyszerűen, hiszen nem tud a fizikai síkban tartózkodni, hacsak nem talál egy olyan embert akinek épp bánata, elkeseredettsége, csalódottsága miatt alacsonyabb a rezgése, mint a léleké. Ebben az esetben rátapad a hátán található csakrái kivezetésére, azaz beletapad az aurájába. Ilyenkor nem hagyja, hogy a „gazdatest” és egyben a testhez tartozó lélek megerősödjön, kiegyensúlyozottá váljon, vagy boldog legyen, hiszen akkor megemelkedne az illető rezgése és a megszálló lélek (szellem) leválna róla, azaz lerepítenénk magunkról.

Ha ez megtörtént, akkor kezdődik a test funkcióinak kitanulása, az elme feltérképezése, és szép lassú átvétele az irányításának. Nagyon fontos a szinten tartás, ezt a csakrák manipulálásával érik el

Ezt mindenki érzi, ha valami nincs rendben, ha hiszi a spiritualitást, ha nem. Ez nem hit kérdése. Ha elkezdünk utána járni, elgondolkodni életszakaszain, azaz szakaszokra bontani, önismeretét feltérképezni, akkor meglesz a pontos időpont, vagy szakasz, hogy honnan számít galibásnak az élete. Természetesen nem minden elcsúszás róható az entitások számlájára, mert bizony mi magunk is nagyon ügyesen tudunk teremteni a gondolatainkkal, a tetteinkkel és az önmegcsalásainkkal. Ezt minden esetben fel kell derítenie a mágusnak, segítőnek.

Ha már egy ideje megszállottak vagyunk egy elhalt lélek által, nagyon gyakori a személyiség változás, elkezdjük felvenni az ő cselekedeteit, vonásait, habitusát. Elkezdünk olyan dolgokhoz ragaszkodni, amiket élete során ő szeretett és ellenségesen reagálunk olyan dolgok felé, ami felé ő is úgy reagált. Ebben a stádiumban már nehéz segítséget kérni, hiszen komoly befolyása alá tartozunk. Lássuk be, ő nem fog repesni a gondolattól, hogy mi ezt a számára remeknek nevezhető kapcsolatot megbontsuk. De a környezetünk unszolására, beszólására – reakcióira figyeljünk oda és vegyük komolyan. Pl: „de megváltoztál”, „eddig ehhez nem is így álltál hozzá”, „de kifordultál magadból” jelzőket és keressünk segítséget. Itt is előfordul hierarchia, de szóra sem érdemes.

 

Jöjjenek a Démonok

Hogyan ismerem fel, ha nem vagyok egyedül?:

Démoni megszállás, befolyásolás ismertető jegyei, hogy mindenki felismerje, ha részese eme remek energialények játékának.:

  • Kifordulok önmagamból minden előjel nélkül.
  • Nem a saját életemet élem, bármibe fogok balul sül el.
  • Elkezd a környezetem, barátok, család elfordulni tőlem, pedig nem ártottam nekik.
  • Halálfélelem, rettegés amikor egyedül vagyok, vagy amikor lemegy a nap.
  • Éjszakánként rendszeresen felébredek rossz álom miatt, zajok miatt.
  • Hangokat hallok, amik nem  pozitív gondolatokat ültetnek belém.
  • Gyűlöletérzet a szeretteim iránt, gyakran az édesanyám iránt, ami előrehaladott állapotban hangot is kap.
  • Mások hibáztatása, akár mondvacsinált dolgokért.
  • Nevetősből átfordulok sírósba, a szomorú kimarad.
  • Nagyon sok pszichoszomatikus betegségnek mondott állapot létrehozása, akár egy gondolatból, reakcióból eredendően.

Hogy is zajlik a megszállás? Miért? „Eladtad -e magad az ördögnek”?!

Először is nézzük meg milyen típusú megszállásokkal találkozhatunk általában:

  1. születési megszállottság
  2. kamaszkori megszállottság,- Saját akaratunkból származó megszállottság
  3. külső személy által küldött megszállottság
  4. természetesen van a kamu megszállottság, ami mögé remekül el lehet bújtatni tetteinket és így tovább

1.; Amit tudnunk kell, itt is vannak szabályok, amik sajnos hígulnak. Pl.: a szabad akarat sérthetetlensége. Vagy nézzük meg a csecsemők esetét. Ők védettek 3 éves korukig átoktól (öröklés esetén is), rontástól, kötéstől, szellemtől, elementártól, és itt jön a hígulás tipikus esete, hogy a démonoktól sajnos már nem. Megszületésekor, amikor a csecsemő életútját látván elkezdik fertőzni a különböző manifesztációkkal, képekkel, hogy eltérítsék az életútjáról vagy megnehezítsék azt. Ez főként akkor fordul elő, ha tiszta utat írt meg magának. Pl.: az életvitelével terjeszti a tiszta szeretetet, vagy segíti embertársait, környezetét vagy spirituális feladatokat írt meg magának. Ezek előnytelek a sötét oldal számára, ténykedésére. Ha nem tudja megszállni mert előző életeiből olyan energiákat hozott, vagy annyira magas rezgést ért el, hogy az entitás nem tud hozzátapadni, akkor csak félelmekkel operál, vagy elkezdi bevetni a kedveskedést a lélek számára. Ilyenkor ajándékokat ad, (nem plüssmackót, hanem képességeket, tudást, érzést) szeretetet és ragaszkodást épít belé. Akár a környezetét felhasználva próbálja meg eltéríteni a gyermekek látását remekül kihasználva. Ezekre a rémképekre, ha azzal dolgozik az adott lény, még felnőttként is élesen emlékszik az illető. Ezen viszont könnyen lehet segíteni, mert kellemetlen hatása miatt, nem ragaszkodik hozzá az illető. Amennyiben viszont kedvességgel csavarja ki az embert, akkor ott már komoly önismeret szükséges ahhoz, hogy felfedezze, nem a saját útját járja és ez neki nem jó. Ha megszállja a személyt, akkor az úgyis fel fog tűnni a későbbiekben, amikor már kellőképpen sokat szenvedett és eléggé fáj, akkor elgondolkodik rajta hogyan lehetne-e „remek” állapotnak véget vetni.

2.; Ez nem konkrétan a kamaszkor vívmánya, de itt változnak meg leginkább a személyiségjegyei a felcseperedő emberkének és itt kezd el vágyódni. Ilyenkor szippantja be a társadalom és a média a különböző normáival, mi a menő, mi az, ami kell stb. Ilyenkor a túlzott vágyaik rezgésének kisugárzására nagyon ugranak, és megpróbálják arrafelé csavarni gondolatbeültetéssel, gondolatébresztéssel, különböző sugallatokkal, hiányérzet felerősítésével és környezetünk manipulálásával, hogy mondjuk már ki, vagy gondoljunk arra pl, hogy még a „lelkemet is eladnám, ha ez vagy az összejönne, megvalósulna”. Ez már egy szóbeli szerződés. Ha ez nem lenne elég, akkor pont jön egy ember, aki ezt a szerződést meg tudja erősíteni, esetleg szertartásszerűsíteni, vagy épp a neten szörfölve rábukkan egy csoportra, akik épp sátánisták, ezért meg tudják osztani veled, hogy hogyan add el a lelked a vágyaidért. Amennyiben jól csinálja az illető, akkor megkapja a kért tárgyat, életformát, fogyást, stb, de pár évtized után mikor lejár a szerződése, azaz az élete, megy szolgának az ő síkjukra.  Így jó pár reinkarnációja kimarad, azaz a fejlődése is korlátozva lesz ezáltal. Ami higgyük el, nem éri meg!!!

3.; Vannak emberek, akik remekül tudnak démont küldeni embertársaikra, a vallásukból kiindulva, esetleg megtanulták az internetről, vagy a kedves felmenőitől.

De előfordul tudatlanul is, ha olyan megszállás alatt van az illető, aki a küldő szerepét tölti be, hogy a démonjai használják őt és így létre tudják hozni az embertársuk lélekátadását, a kötéseket, átkokat vagy épp rontásokat.(ilyenek a lélekgyűjtők)

4.; Van a remek kamu megszállottság. Amikor az illető olvasta a interneten, látta a tévében, hogy ilyen van, és milyen csúnya gonosz dolgot hoznak ki szegény megszállottból. Ennek hatására elkezdi felépíteni magában, hogy hogyan is foghatná a démonok hadára, a saját a társadalom szerinti gonosz énjét. Természetesen kilóg a lóláb, hiszen a démonok szeretik az inkognitójukat. Mindent meg is tesznek érte, hogy ne tudódjon ki jelenlétük, nem pedig hangoztatják az illetőn keresztül, hogy ők a felelősek. Ezt pillanatok alatt ki lehet deríteni. Bőven elég ehhez egy fotó, és már nézem is, ha a személyes konzultáció kivitelezhetetlen.

 

Mik az általános tévhitek a démonokkal kapcsolatban, aminek nagyon hízelgő a marketingjük is?:

Ha már túl vagyunk a „hiszek benne” vagy „nem hiszek benne” fogalmak agonizálásán.

Tisztába tettük magunkban, hogy a közhiedelemmel szembeni kisördög a vállunkon nem azonos a különböző démoni, ördögi lényekkel és a szellemekkel sem. Pedig szeretik szellemi lényeknek mutatni magukat, nehogy a rájuk megfelelő szertartást alkalmazza szakemberünk. Jöhet a nyers igazság, hogyan is dolgoznak?

Eddig a démonok a félelemre, kételyekre, az anyagiakkal való játszadozásra, az elnyomásra építettek. Eme remek eszközökkel kerítették a kiszemelt embereket uralmuk alá. Mivel ez már sok embernél nem elég, mert nyomják a pozitív hozzáállás és önismereti huncutságot, így váltaniuk kellett, hiszen náluk is hierarchia van és sokuk nem szeret szolga lenni.

A démon ezért bevállalja, hogy megszállja, eltérítse, szétzúzza, akit csak kiszemel, ami elegendő az ő előrelépéséhez. A másik módszerük:

A kamu szeretet ébresztése, a ragaszkodás kiépítése. Nagyon sok olyan trükköt szórtak el a szeretet rózsaszín köntösébe csomagolva, mint például segítenek, hogy lásd át élethelyzeted, és jön a fekete leves, fogadd el mert nem tehetsz ellene semmit és így tovább! Mint, ahogy lányom esetén mondta a tanító néni, ha gondotok van írjátok le egy kis papírra, és dobjátok be egy dobozba és zárjátok le. Erre a reakcióm: MI VAN???!!! Ezzel a tanáccsal az a gond, hogy nem megoldottuk egy gyermek aktuális problémáját, hanem elindítottuk egy lejtőn, hogy rejtse el azt a megoldás és kibeszélés helyett! Ha már kellőképpen beteltünk a problémák elrejtésének feldolgozatlanságával, akkor jönnek a lelki, önértékelési és függési problémák. Igen FÜGGÉS! Nem csak a drog által tud függő lenni egy ember. A kapcsolatfüggés, alkoholfüggés, kaja vagy nassolási függés is függőség és még sorolhatnám mi mindenbe tud kapaszkodni az ember. Remekül dolgozván a sötét oldal rengeteg ilyen „áll megoldást” nyújt az emberiségnek mentsvárként, ami szépen beszippant, hiszen foglalkozik az illetővel csak a megoldás felé menvén elveszik az infó és, hogy miért is kezdtünk bele. Hogy ne a munkálkodásukról beszéljek, amiben lássuk be nagyon jók. Térjünk  vissza személyükre. Nagyon sok tévhit terjeng a világhálón a démonokról és nagyon sok ember kezeli őket a nagy megmentőnek, az igazságosnak, és az erőt adónak. Nagyon sok spiri követőjük van, akik nagyon marketingelik a sötét oldalhoz való tartozásnak előnyeit. Pl. ilyenek a cikkek, amik a Sátánt az igazságosnak és a tiszta szeretet képviselőjének tartják, a Lilithet a nőiesség megtestesítőjének. Szerintük minden nőben ott lakozik Lilith energiája, amit elő kell hívnia minden valamire való nőnek magából és így tovább. Erről a témáról is heteket lehetne beszélni úgy, hogy még csak a felszínét sem kapargatnánk ennek a világnak. Amit mindenkinek tudnia kell, hogy itt mindenki esélyt kap mind a két irányú fejlődésre, amit a szabad akaratunk, a társadalmi neveltetésünk, a szüleink általi programjaink segítenek vagy épp hátráltatnak. Sok hétköznapját és spiritualitást élő ember kérdezi tőlem, hogy honnan tudhatja  jó felé halad e, vagy  jó mágus –e? Nagyon egyszerű a képlet, mint ahogy a mágiában minden az, ha megdolgozunk az adott fejlettség eléréséért:

  1. Tiszteletben tartsuk- e mások szabad akaratát?
  2. Szeretettel fordulunk embertársaink felé és, ha kérik akkor a legjobb tudásunk szerint segítünk-e nekik?
  3. Le tudjuk e tenni tehetetlenségi dühünket, gyűlöletünket önmagunk és embertársaink felé?

Nagyon egyszerűnek és egyértelműnek tűnik ez a pár sor, pedig nem az, ha elkezdjük figyelni magunkat és reakciónkat. Ha kicsit elkezdjük boncolgatni ezt a pár sort rájövünk egyszerűségére, de pont ebben rejlik a nehézsége is.

1: A szabad akarat tiszteletben tartása, sok odafigyelést, megértést és elfogadást kíván. Ebbe beletartozik a segítéstől kezdve a másoknak való ártás is, a manipulációról ne is beszélve. Gyakorlatban pl.: Hiába tudnánk segíteni embertársunknak, ha ő nem kéri, nem tehetjük. Hiába kellene egy kis mágikus manipuláció, gondolatba való beférkőzés, esetleg gondolatbeli beültetés, szerelmi és egyéb buta kötések, ha azt embertársunk nem kéri, nem tehetjük, mert azzal megsértjük a legfontosabb szabályt és nagyon komoly és hosszútávú következményei lesznek.

2: Szeretettel fordulunk embertársunk és vagy önmagunk felé?? Egyik legnehezebb dolog, hiszen a legtöbb embernek fogalma sincs, mit jelent a szeretet. Abban az esetben, ha van is elképzelése róla nem tudja gyakorlatba vinni a szeretetet, mert senki nem tanította, nem is látott rá példát. Amennyiben mégis képes volt rá a múltban az illető, túl sok olyat tapasztalt ami miatt bezárta lelkének ezt a részét a sérüléstől való félelem miatt. Sokszor kérdezik tőlem párkapcsolati terápia alatt, hogy miért mondom ezt, hiszen ők szeretik és tisztelik egymást. Ilyenkor kedvenc kérdésemre elsőre elvéreznek, amikor megkérdezem, hogy ki hordja otthon a nadrágot. Ilyenkor egyik, vagy esetleg mindkét fél elkezdi verni a mellkasát, hogy ő. Ekkor nem szólok, csak folytatom.  Ha te hordod a nadrágot, akkor a másik fél, akit szeretsz és tisztelsz, milyen pozíciót tölt be a kapcsolatotokba? Ilyenkor elkezdik megérteni. Ha az egyik fél hordja a nadrágot, akkor ő az uralkodó, a másik fél ilyenkor behódol és átveszi a rabszolga szerepét. Ezt teheti önértékelési problémáknak köszönhetően, szeretethiánynak köszönhetően, (erre már szakkifejezés is született, ők a szeretet (rab)szolgák), vagy mert ezt látta, ezt hozta otthonról, esetleg ami rosszabb a médiából, vagy mert ez a kényelmes és még sorolhatnánk. Amikor megkérem őket, hogy beszéljenek a szeretetről és tiszteletről, hogy mit is jelent ez a két fogalom számukra, és mit várnak el tőle? Válaszként jönnek a birtoklás, félelemkeltés, megalázás és egyéb lélektipró manipulációs játszmákat kifejtő történetekkel, cselekedetekkel, amikről nem is tudják, hogy mi az, csak azt mondják eme remek csomagra, hogy így szeretnek és szeretik a másik felet, arról nem is beszélve, hogy tisztelik is. Azt pedig elfelejtik, hogy odafigyeljenek a másikra, mi fontos neki, ki is ő valójában, mit szeret, mit nem, és ugyan ilyen fontos kérdés a magunkkal való kapcsolatunk. Szeretjük-e magunkat, minden tulajdonságunkat, kívül és belül, el tudjuk-e fogadni, hogy az esetleg nem sablonszerű a társadalmi normákkal vagy a neveltetésünkkel? Ha szeretjük, elfogadjuk, ismerjük magunkat, akkor nem leszünk társfüggők, nem megyünk bele párkapcsolati játszmákba, manipulációkba és a másik fél magunk alá tiprásába, mert nincs rá szükségünk, mert teljesek vagyunk. És mivel nem függünk a másiktól, nem is vagyunk olyan szinten sem megsérthetőek, sem megalázhatóak, és el tudjuk fogadni, hogy mindenki olyan amilyen, ettől színes a világ, ettől vagyunk különbözőek és egyediek. Ha ez megvan nem gyűlÖLködünk, mert az arra hívja fel a figyelmet, hogy magunkban nincs összhang és elfogadás. És bizony, ha már nem gyűlÖLünk akkor ott más nem marad csak a szerETET, az hogy ez milyen szintű és mélységű az már mellékes jelenleg.

 

Bármi kérdés felmerül, várom hívásod!